A projektben részt vevő intézmények: Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

A megvalósítás éve: 2015

Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum, 3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György utca 11.

NKA támogatás összege: 1.000.000 forint

A projekt leírása: 

A kiállítás a természetjárás és a múzeumi természettudományos ismeretterjesztés és a környezeti nevelés összekapcsolására épül. Három, a valóságban is bejárható ‒ itt virtuálisan megjelenített ‒ zempléni kirándulás útvonalát követhetjük végig. A tárlat célja, hogy kézzelfogható, élményszerű tapasztalatokkal készítse fel a látogatót a földtörténeti táj, az élővilág megismerésén keresztül a természet épségét, értékeit figyelembe vevő túrázásra.

A kiállítás leírása

A zempléni tájak nevét hallva legtöbben a Zempléni-hegység erdeire gondolnak. Ez szorosan összekapcsolódik Tokaj−Hegyalja szőlőtermő vidékével, a Vilyvitányi ősröggel, a Hegyköz medencéjével, a Hernád völgyével. A táj szerves része az alföldi Bodrogköz, amelynek folyóvizei, a Bodrog és a Tisza ezt a vidéket a Kárpátok északkeleti bérceivel kötik össze. A Zemplénbe látogatók néhány nap alatt próbálják bejárni a környék történelmi és kulturális emlékhelyeit, megnézni a különleges természeti értékeket. A táj egésze azonban sokkal gazdagabb ennél: a földtörténeti emlékek, az elhagyott szőlőterületek, a holtágak, a tájvédelmi körzetek különleges élőhelyei, a tokaji szőlőművelés egyedi világa mind rejtett, megismerésre érdemes helyszíneket kínálnak. Az kiállítás megkísérli egyesíteni az ide érkező turista és az itt élők, a tájat a mindennapokban is élő környezetként használók szemszögét, ezzel egy különleges nézőpontot kínál. Ez a találkozás egy zempléni túrából visszaérkező család lakásának helyiségeiben jön létre. Az installáció szimbolikus, jelzett, a színek és tárolók burkolata egységes, a témák világos elkülönítését szolgálják. Az installáción megjelennek a zempléni táj elemei, elemelve ezzel a szobaszerű berendezést a hétköznapi valóságtól. A termekben jelen vannak a hagyományosabb installációs formák, tablók, vitrinek, amelyek azonban megjelenésükben illeszkednek az enteriőrhöz. A természetjárás mellett a természettudományos kutatás, a gyűjtés és megőrzés helyi története is időről-időre felvillan, beleszövődnek ezek az elemek (régi térképek, ábrák, metszetek, fotók) az elbeszélésbe, bemutatásba. Az installáció jó alkalmat kínál ehhez is, hiszen a személyes terekben is szokásos az értékes, régi, megőrzendő és áthagyományozandó tárgyak elhelyezése. A kiállítást az első térben összefoglalja egy központi érintőképernyő. Ez egy régi turistatérképek alapján erősen a téma céljaira átalakított, megrajzolt topográfiai térkép útmutatóval, ami a műtárgyak valós helyszíneit jeleníti meg. Kikereshetők a helység- és földrajzi nevek, lelő- és élőhelyek, a három útvonal legfontosabb látnivalói. Minden térben számos, kézbe vehető, egyedi tapasztalást, következtetést kínáló aktivitás, játék van: öt-öt fülhallgatón lejátszott hangot kell összekapcsolni a térben látható tárgyakkal-képekkel. Nagy hangsúlyt kap az érzéki tapasztalás: az anyagi minőségek, a fények, a színek, a kontúrok, a szagok tudatosítása, élőhelyekhez, növényekhez, állatokhoz kötése, az túrázás közben megjelenő „életnyomok”-ból való azonosítás játékai. (nyitott kőzetpolc, kibontott lakótérfal, saját gyűjtésre buzdító tároló, „gombanyomda”, növényi illatokat ismertető hűtőszekrény-játék, tabletek, „zsákbamacskák”, tulajdonságazonosító, hasznos/káros fogalmait tisztázó, részletekből egészre következtető játékok) A négy helyiség a Zemplén földtörténeti folyamatait, a geológiai érdekességeket és három jellemző élőhelyet mutat be, a Tokaj-Hegyalját, a Bodrog árterét, a zempléni erdőségeket. A bakancsokkal, túraruhákkal, fotófelszerelésekkel, térképekkel teli, „lávamintás” előszoba a készülődés tere. A hegyvidék tájképét leginkább meghatározó vulkáni folyamatokra fókuszál, itt kapnak helyet a kőzetek, ásványok és az ősmaradványok. A táj „történelmének előszobájában” a geológiai érdekességek között hangsúlyosak az emberi használat nyomainak bemutatásai, a obszidián magkövektől, a már megszűnt arany- és malomkőbányákon át a aranybányákon át a napjainkig hasznosuló perlit, kovaföld vagy az agyagásványokig, tufapincékig. Ez a tér utal elsősorban a térség 19-20. századi természettudományos kutatástörténetére. Itt hívjuk fel a figyelmet a természeti értékekre nyitott túrázás eszközeire, az élménygyűjtés hagyományos módszereire és az alternatívákra. A meleg sárga, szőlőmintás, konyha témája a megművelt táj, a növények, állatok és az ember együttélése, a Tokaj—Hegyalja leghíresebb a szőlős és gyümölcsös kerteknek a története. A múzeumi gyűjteményből ez elsősorban a rovarok-madarak-rágcsálók bemutatóhelye. A központi tároló a konyhapult, a múzeumi biológus tevékenységébe vezet be, a terepi munkától a preparáláson át a rendszerezésig és feldolgozásig. A tér a természetet kímélő, „biztonságos” kirándulás eszközrendszere (szemétkezelés, gombászati ismeretek) figyelmeztet. A fürdőszobába a Bodrog árterének vadvizeit, európai szinten is kiemelkedő fajgazdagságát jeleníti meg – kiemelt téma a vízgazdálkodás, az „élő víz” fogalmának tisztázása. A lakószoba elsősorban elmélyülésre, megpihenésre, az eddig látottak rendezésére szolgál, utal a természetjárás felfrissítő, megújító a civilizációból kiszakító hatására, a kirándulás élményéhez a legtöbb látogatónak hozzátartozik az erdők csendje, a vadon elzártsága. Itt kaptak helyet a nagyvadak, a ritkán látható emlősök, madarak. Az erdőt élő közösségként mutatjuk be, elsősorban az összefüggésekre, a fajok egymásrautaltságára rámutatva. E gondolatmenet zárópontja: erdei élőhelyek egészsége, életminősége saját jövőnk tükre is. Turistáknak és itt élőknek közös érdeke minden, a fennmaradást szolgáló tevékenység megismerése, támogatása (erdő- és vadgazdálkodás, madárvédelem, vadászat). A tér közepén elhelyezett játékok, aktivitások erőteljesen ismétlik meg a nyitótér felhívását: tervezd meg, indulj el, járj nyitott szemmel!

Jellemző adatok: 

Évi 8000 fő látogató 2017-ben.

Év kiállítása 2015 pályázaton elismerő oklevél elnyerése.

Kapcsolódó linkek: www.kazinczymuzeum.hu