A projekt megvalósítója: Magyar Nemzeti Levéltár

A megvalósítás éve: 2016–2017

Helyszín: Budapest (MNL Országos Levéltára) – 2016. 11.24.

Veszprém (MNL Veszprém Megyei Levéltára) – 2017. 02. 14.

Salgótarján (MNL Nógrád Megyei Levéltára) 2017. 04. 04.

NKA támogatás összege: 1.000.000- Ft

A projekt leírása:

A 2012 októberében létrejött Magyar Nemzeti Levéltár kiemelten kezeli a közművelődési feladatokat. Tagintézményei részben önállóan, részben egységes paraméterek mentén dolgozták levéltár-pedagógiai programjaikat.

A megvalósult rendezvényeken levéltár-pedagógiai módszertani bemutatókat tartottunk, melynek célja az eddig elért eredmények és az új módszerek bemutatása volt. A bemutatókat és beszélgetéseket egy-egy téma köré csoportosítottuk bemutatva egy-egy intézmény vagy régió munkáját. A beszélgetésekre felkért közoktatással foglalkozó szakembereket is meghívtunk.

A bemutatók és kerekasztal-beszélgetések célja az eddig elért eredmények és az új módszerek bemutatása, a továbblépés lehetőségei, valamint a tagintézmények és a gyűjteményi terület más intézményei közötti együttműködés hatékony támogatása volt. A bemutatókat és beszélgetéseket egy-egy téma köré csoportosítottuk, kapcsolódva központi projektjeinkhez, egyben bemutatva egy-egy intézmény és régió munkáját. A beszélgetésekre felkért hozzászólóként pedagógusokat és tankönyvkutatással foglalkozó szakembereket is meghívunk.

A Magyar Nemzeti Levéltár három helyszínen, Budapesten, Veszprémben és Salgótarjánban; és három témakörben Vallás, Identitás, Történelem (ez a három fogalom a kezdetektől meghatározza az emberiség történetét, mindig más és más tartalommal bővülve), próbálta bemutatni meghívott előadói segítségével a levéltárpedagógia tartalmi és módszertani megújításának lehetőségeit.

I. alkalom: Vallás

A 21. század elején több olyan esemény is zajlik a világban, melyre – az aktuálpolitika kihagyásával – az eddigi kutatási eredményekre alapozva valamilyen módon reflektálni kell. A levéltárban található elsődleges források ebben nagy segítségünkre vannak. Bemutatásuk abban is segít, hogy kielégíthessük azt a kívülről, az iskolák felől jövő igényt, amely arra irányul, hogy beszéljünk a fiataloknak olyan kérdésekről, amelyeket nehéz egy tankönyvi vázlat alapján, röviden elmondani.

A rendezvénysorozat első állomásán a <Vallás témakörében zajlottak módszertani bemutatók. Az előadók felidézték a keresztény-zsidó kultúrkör több ezer éves örökségét, történetének egykori fontos állomásait, fordulópontjait különböző megközelítés szerint.

  1. Reformáció első ötszáz éve. Az MNL levéltár-pedagógiai programja a Reformáció Emlékévéhez kapcsolódóan – Apáti Anna Zita (MNL OL)
  2. Levéltár-pedagógia a zsidó levéltárban – Dancz Vera (Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár levéltár)
  3. A 18–19. századi egyháztörténet interaktív bemutatása – Márkus Gábor (Református Pedagógiai Intézet, Budapest)
  4. Levéltárpedagógia a győri egyházmegyében – Arató György (Győri Egyházmegyei Levéltár)

Kerekasztal beszélgetés

Meghívott hozzászólók: Dancz Vera, Toronyi Zsuzsa (Zsidó levéltár)Paksi Zoltán (MNL Zala Megyei Levéltár)

II. alkalom: Identitás

  1. Rácz Attila (BFL): A levéltári adatbázisok megismerésének és használatának játékos elsajátítása a Pál utcai fiúk és a várostörténeti vetélkedő példáján
    A foglalkozáson a világhálón is elérhető adatbázisok (térképek, házjegyzékek, iskolai anyakönyvek, értesítők…) használatán keresztül észrevétlenül, lépésről lépésre vezetik be a diákokat a digitálisan is elérhető források ismeretébe és annak kutatásmódszertanába.
  2. Novák Veronika (Vágsellye): A Vágsellyei Levéltár levéltár-pedagógiai tapasztalatai
    A felvidéki magyarság egyik kutatóközpontjaként a Vágsellyei Levéltár fontos missziót vállalt azzal, hogy évente tematikus konferenciákat rendez, amelyhez kétnyelvű, múzeumi tárgyakkal is kiegészített kiállítás és oktatási anyag kapcsolódik. A bemutató kapcsán arra keressük a választ, hogy sikerül-e közelíteni, finomítani a szlovák és magyar történelemoktatás különbségeit?
  3. Urbancsok Zsolt (MNL CsML, Makó): A holokauszt gyermekei" címmel készült módszertani bemutatója az érzékeny témák megközelítési módjairól mesélt.
  4. Orsós Julianna (MNL, Budapest): „Ha szaladok agyonlőnek, ha megállok agyonvernek” című roma oktatóprojekt bemutatása
    A cigány fiatalok életútján keresztül mutatja be és dolgozza fel a holokauszt történetét. Fiatalok beszélik el sorsukat fiataloknak. Négy makói zsidó gyerek (Péter, Lea, Pali és Itzak) és hat (egymástól távoli ponton született) cigány fiatal (Unku, Ilona, József, Zsuzsi, Karl, Ana). A bemutatók kapcsán olyan kérdésekre keressük a választ, hogy hogyan lehet eredményesen tanítani egy olyan speciális témáról, mint a holokauszt? Hogyan függ össze ez az empátiára és toleranciára neveléssel? Mit jelent a „többszörös” identitás?
  5. Kuti Klára (Tata): A „Mi és a többiek – Wir und die Anderen” foglalkozás és a „Holmi” / „Siebensachen” online-kiállításhttp://ungarn-s-deutsches-museum.hu/
    Schleicher Veronika és Márkusné Vörös Hajnalka (MNL VeML, Veszprém): Archív források, fotók, filmek és néprajzi tárgyak szerepe a társadalmi érzékenyítést szolgáló projektmunkában – veszprémi példák
    A tatai Német Nemzetiségi Múzeumban, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban és a Veszprém Megyei Levéltárban kidolgozott kísérleti projektjeinkben az eredeti műtárgy, az archív forrás, film vagy a fotó tölti be azt a médium-szerepet, amely megkönnyítheti a kényes témák feldolgozását. Hogyan indítja be a cigány etnikumról való gondolkodást egy melence? Milyen beszélgetésekhez vezet egy Hűséggel a hazáért-mozgalom kitűzőt viselő fiatalember fotójának vagy egy kitelepítésről tudósító filmhíradónak az elemzése?

III. alkalom: Történelem

  1. Bevezető előadás: Szélmalomharc, vagy szakmai evidencia? Miklós László – (Történelemtanárok Egyesületének elnöke) Hogyan kellene és lehetne összekapcsolni a köznevelésben résztvevőket, a tanárokat, diákokat és a közgyűjteményeket.
  2. Gyula középkori történetének forrásai – Czégé Petra (MNL Békés Megyei Levéltára)
    Mi történik, ha egy városnak nincsenek forrásai és mégis létezik? Hol és hogyan találhatjuk meg a múltját, az ott élő hagyományok gyökereit? Kézenfogható múlt és a digitális adatbázisok használatával választ kapunk a kérdésre.
  3. 1848-as események Pécsett – Vargháné Szántó Ágnes (MNL Baranya Megyei Levéltára) A hírek kereskedők, utazók, diákok révén terjedtek. Ennek segítségével,írott és képes források felhasználásával egy korabeli újságot kellett összeállítaniuk a résztvevőknek.
  4. Virtuális séta – Sebestyén Kálmán (MNL Nógrád Megyei Levéltára) – A foglalkozás bemutatta, hogy a modern eszközöket hogyan használja fel az intézmény a levéltár-pedagógiai foglalkozások alkalmával.

Jellemző adatok (résztvevők száma): Budapest 59 fő, Veszprém 43 fő, Salgótarján 53 fő

A pojekthez kapcsolódó, a továbblépést lehetővé tevő link(ek)

http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/vallas_identitas_tortenelem_0