A projekt megvalósítója: Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára
A megvalósítás éve: 2007–2015
Helyszín: Szlovákia
NKA támogatás összege: összesen 2 000 000 forint
A projekt leírása:
A gróf Esterházy család az újkori Veszprém megye legnagyobb birtokosa volt. Pápa, Ugod és Devecser uradalmai a család ifjabb fraknói ágának (tatai ág) birtokában voltak, míg a Bakony észak-nyugati felét felölelő cseszneki birtoktestet a nevét a birtokközpont váráról vevő cseszneki ág uralta. Valamennyi fentebb felsorolt birtok a 17. század első harmadától kezdve egészen a második világháború végéig a grófi család tagjainak tulajdonában voltak. Talán nem kell magyarázni, hogy a megye és az érintett települések múltjának megismerése lehetetlen a birtokos család levéltáraiban őrzött dokumentumok nélkül. Különösen fájó, hogy a főúri család pápai levéltárában őrzött iratok jelentős része pusztult el a második világháborút követően, majd 1956-ban, az Országos Levéltár épületének égésekor. A család cseszneki ágának Pozsonyban őrzött levéltárának létéről tudott a szakma, de az őrzött iratok típusairól, történeti értékéről nem voltak ismereteink.
Levéltárunk munkatársai 2007-ben tölthettek el egy hetet a Szlovák Nemzeti Levéltárban. Ez alatt az idő alatt nyilvánvaló vált, hogy az iratanyag jelentős része vonatkozik Veszprém megyére, illetve a megye egyes településeire. Az iratok egy részét még a 18. században rendezték, lajstromozták, így az könnyen áttekinthető és kutatható is volt. A levéltár másik fele azonban gyakorlatilag rendezetlen volt, az abban való kutatás csak az iratok egyesével történő átnézésével volt lehetséges.
Az értékes iratanyag láttán döntöttünk úgy, hogy a Veszprém megyei vonatkozásokat feltárjuk, és azokról mikrofilm-, illetve digitális másolatokat készítünk. 2008-ban, majd 2013-ban nyertünk támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól, amelynek köszönhetően kollégáink évente több hetet tudtak Pozsonyban kutatásokat folytatni. Időközben a feltárt iratanyag szakmai feldolgozásába is belekezdtünk, ennek eredményeit egy nagyszabású konferencián mutattuk be, ennek anyaga 2012-ben kötetben is megjelent, amely interneten is elérhető https://library.hungaricana.hu/hu/view/VESM_28/?pg=0&layout=s
Az éveken keresztül tartó folyamatos feltáró munka nem csupán levéltárunk forrásanyagát gazdagította, hanem értékes szakmai kapcsolatok kiépítésére is lehetőséget biztosított. A Szlovák Nemzeti Levéltár igazgatójával, Radoslav Ragač úrral történt többszöri megbeszélések során kristályosodott ki az a terv, hogy a két intézmény közös munkával végezze el az irategyüttes rendezését és jegyzékelését. Tervünk megvalósulását nagy mértékben segítette, hogy a Szlovák Nemzeti Levéltár épp ekkor vett fel egy magyar levéltárost, Hagoň Petrát, akinek végül munkatervi feladata lett a rendezésben való részvétel. A rendezés irányítását levéltárunk részéről Jakab Réka végezte. Az iratanyag rendezésére a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2014/2015-ben került sor. A munkában levéltárunkból hatan vettek részt, de bevontuk a székesfehérvári Szent István Király Múzeum és az MNL Fejér Megyei Levéltára, valamint a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár munkatársait is a forrásfeltárásba. az iratokat nem csupán rendeztük, hanem magyar és szlovák nyelvű segédlettel is elláttuk, illetve modern tárolódobozokba helyeztük, így nem csupán kutatásuk, hanem hosszú távú megőrzésük is biztosítottá vált.
Az Esterházy család cseszneki ágának levéltára 10,40 iratfolyóméter terjedelmű, rendkívül értékes irategyüttes, amely elsősorban a 17–18. századra vonatkozóan őriz forrásokat. Itt lelhetők fel az Esterházy családra vonatkozó legkorábbi dokumentumok, amelyek a 15-16. században keletkeztek.
A 17. század időszakából, amikor a család az ország vezetői közé emelkedett, szintén nagyon értékes iratok találhatók a levéltárban. Az oszmánok elleni harcokban jeleskedő Esterházy János győri főkapitány-helyettes katonai tárgyú levelezése például Raimondo Montecuccoli gróffal, az udvari haditanács elnökével unikális forrásértékkel bír. De ugyancsak különleges III. Ferdinánd koronázási lakomájának leírása, amely egyedül itt maradt fenn.
A 18. századi források közül a legizgalmasabbak a cseszneki uradalom működésébe betekintést nyújtó gazdasági iratok. A több ezer dokumentumból jól rekonstruálható nem csupán a gazdasági szervezet működése, hanem a bakonyi jobbágyfalvak élete is.
Jellemző adatok (látogatószám):
Az iratanyagról készített 10 tekercs mikrofilmnyi képkockát és mintegy 3000 digitális felvételt tartalmazó másolatgyűjteményünket az iratjegyzékek segítségével a kutatótermünkben megtekinthetők és kutathatók. Évente jellemzően 3–4 kutató kér ezekhez hozzáférést. Ezen fölül a honlapunkon elérhető magyar és szlovák nyelvű jegyzékek segítségével kutatják Pozsonyban az eredeti iratokat is. Érdeklődők számára szintén ezen segédletek és másolatok segítségével nyújtunk kutatási tájékoztatást.
Fényképek:
01 – Levéltárosok az Esterházy család cseszneki ágának levéltárába tartozó iratok rendezése közben a pozsonyi Szlovák Nemzeti Levéltárban, 2013. (előtérben Jakab Réka MNL VeML, háttérben Hagaňova Petra SNA)
02 – Nádasdy Ferencet és Zrínyi Pétert ábrázoló illusztráció a Wesselényi-féle összeesküvést ismertető dokumentumból, 17. század vége.
03 – Aranyozott virágmintás borítólap, 18. század.
04 – II. Ferdinánd magyar király pecsétje az Esterházy fivérek, Gábor, Dániel és Pál bárói diplomáján, 1619.
05 – Sárvár mezőváros pecsétje a város kiadványán, 1596.
06 és 07 – Részlet Fejér vármegye nemesi felkelőinek zászlótervéből, a zászló elő- és hátlapképének tervezete, 1742.
A projekthez kapcsolódó, a továbblépést lehetővé tevő link(ek):
Az elkészült jegyzék elérhető a Hungaricana oldalon az NKA pályázati beszámolók menüpont alatt, a következő linken:
Közgyűjteményi portál