A projekt megvalósítója: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár

A megvalósítás éve: 2008

Helyszín: Miskolc

NKA támogatás összege: 750.540 Ft

A projekt leírása:

2008-ban került sor az NKA támogatásával Borsod vármegye törvényszéki jegyzőkönyvei I. kötetének kiadására. A kiadványt Dr. Tóth Péter egyetemi docens, levéltáros adta közre, azzal a szándékkal, hogy az első kötetet a jövőben sorozat formájában egy vagy több követi majd. Az első részben Borsod vármegyének az 1569 és 1578 közötti jegyzőkönyvi bejegyzéseit olvashatjuk. A szerző előtt nem volt ismeretlen a műfaj, ugyanis több vármegye jegyzőkönyveiről készített már regesztakötetet a korábbi években. 1989-től jelentek meg Vas, Zemplén, Gömör, Nógrád és Torna megyék anyagáról forrásközlései és kivonatos közleményei, Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyveit is „átírta” az 1600-ik évig.

A történeti Borsod vármegye XVI-XVII. századi iratanyaga országos viszonylatban is egyike a leggazdagabbaknak. Vonatkozik ez a jegyzőkönyvekre is, az 1711 előtti megyegyűlések tárgyai 16 kötetet töltenek meg. A jegyzőkönyvek vezetése, mint az ország más vármegyéiben, Borsodban is a XVI. század második felében kezdődtek el. Az első kötet 1578-tól tartalmazza a gyűlések – természetesen főleg a törvényszékek – elé került ügyeket, az ezt követő kötetek viszonylag nagy pontossággal a gyűlések időrendjében haladnak. >

Tudvalevő, hogy Borsod megyében nem az 1578. évi törvényszékek ügyeiről felvett jegyzőkönyv volt a legelső, amelyet vezetni kezdtek. A jegyzőkönyvek tényleges sorozatát ugyanis megelőzi az úgynevezett jegyzőkönyvi töredékek gyűjteménye, amelyet a XVIII. század második felében végzett levéltárrendezés során alakítottak ki. Az első 11 töredék olyan gyűlések anyagát tartalmazza, amelyeket 1569 és 1575 között tartottak. Ma már nem dönthető el, hogy ezek a töredékek eredetileg egybe voltak-e kötve és a kötet szétesésének köszönhetik-e mai formájukat, vagy véletlenül maradtak ki, amikor az ívekből a köteteket létrehozták.

A töredékek azt sejtetik, hogy lehetett egy korábbi kötet is. Alátámasztani látszik ezt az is, hogy az 1569. március 23-a táján tartott törvényszék valamit beíratott a prothocollumba, amely tehát ekkor már létezett, majd 1579-ben, illetve 1580-ban is említik a régi prothocollumot. Mindez tehát arra utal, hogy az első 11 jegyzőkönyvi töredék vagy azonos a „régi prothocollummal", vagy annak része. Ennek megfelelően ezeket az ún. töredékeket is fel kellett dolgozni, a közreadó nem elégedhetett meg a kötetek formájában fennmaradt jegyzőkönyvekkel.

A prothocollumok ügyviteli jelentősége éppen a korszakunkban nőtt meg, amint azt nem egy bejegyzés is bizonyítja: gyakran kerestek vissza bennük ügyeket, s ha nem a megfelelő módon írta a jegyző a bejegyzéseket, az befolyással lehetett a perek kimenetelére is.

A jegyzőkönyvek mennyisége miatt a bennük való keresés a XVIII. század elejére már annyira nehézkessé vált, hogy a vármegye a jogbiztosítási szempontból legfontosabbnak ítélt bejegyzésekről kivonatokat készíttetett (index), ehhez a kötethez pedig mutatót (index indicis). A XVIII. század második felében, amikor a régi vármegyei levéltár mai rendjét kialakították, újra kézbe vették a jegyzőkönyveket és segítségükkel két nagy iratsorozatot hoztak létre, a közigazgatási típusú iratok sorozatát (Acta Politica), illetve a jogbiztosító típusú iratok sorozatát (Acta Judiciaria).

A reformkorban került ismét előtérbe a jegyzőkönyvek dolga. A vármegye 1834-ben megbízást adott Nóvák Istvánnak, a leleszi konvent nyugalmazott jegyzőjének, hogy másolja át az egyes részeikben már csaknem olvashatatlan legrégebbi köteteket, illetve a jegyzőkönyvi töredékeket. Ez a másolat-gyűjtemény a regesztázás munkáját is nagymértékben segítette, hiszen az azóta eltelt idő alatt is romlott az eredeti kötetek állapota.

Jellemző adatok (példányszám): 400 példány

A projekthez kapcsolódó, a továbblépést lehetővé tevő link(ek): https://library.hungaricana.hu/hu/view/BAZM_Lf_51_1569/?pg=0&layout=s