A projekt megvalósítója: Magyar Országos Levéltár, Budapest

A megvalósítás éve: 1996–2014

Helyszín: Budapest

NKA támogatás összege: <110 211 018 Ft

A projekt leírása:

A Magyar Nemzeti Levéltár az 1995. LXVI. törvény értelmében iratállományát ajándék, a rendelkezésére álló anyagi források függvényében vásárlás, vagy letét útján maradandó történelmi értékű magániratokkal gyarapítja. A magánlevéltári iratok gyűjtését az intézmény tulajdonképpen a Magyar Nemzeti Múzeum levéltári osztályától örökölte meg, amit 1934-ben – az 1934: VIII. tc. alapján – egyesítettek az Országos Levéltárral. Igaz ez a megállapítás akkor is, ha tudjuk, hogy az Országos Levéltár már megalakulása óta – az 1723. évi 45. törvénycikk alapján – gyűjtött magánlevéltári anyagot.

1996–2014 között az Országos Levéltár gyűjtőköri feladatának szinte kizárólag csak a Nemzeti Kulturális Alap által megítélt támogatás terhére tudott eleget tenni, és csupán egyes esetekben vásárolt kisebb iratanyagokat önerőből. Ebben az időszakban tehát a Nemzeti Kulturális Alapnál iratvásárlásra évenként megpályázott összegek elengedhetetlennek bizonyultak ahhoz, hogy az Országos Levéltár gyűjteményét sikerrel gazdagítsa olyan jelentős iratok megvásárlásával, melyeket a Kulturális Alap támogatása nélkül valószínűleg lehetetlen lett volna közgyűjteménybe menteni. E segítséggel 19 év alatt csupán középkori oklevélből 223, eredeti címereslevélből pedig 121 darabot sikerült megvásárolnunk. Az NKA az évi keretösszeg megpályázása mellett lehetőséget biztosított arra is, hogy egyes, nagyobb értékű irategyüttesek felbukkanása esetén egyedi iratvásárlási pályázatot nyújtsunk be. A gyűjtőköri tevékenység jelentőségét és sokszínűségét az NKA segítségével megvásárolt mintegy 1037 tétel közül az alábbiakban néhány kiemelkedő fontosságú dokumentumon keresztül kívánjuk bemutatni.

A földesurak jogszolgáltató törvényszékének jegyzőkönyvei a periratokon keresztül adnak betekintést az ítélkezés menetébe, a kor társadalmi-gazdasági viszonyaiba. Ilyen jellegű dokumentumok meglehetősen ritkán kerülnek elő, kivált a 18. század elejéről. Igazi kuriózumnak számít tehát a 2007-ben megvásárolt Kálnoky (kőröspataki) grófi család kőröspataki úriszéke előtt lefolytatott perek protocolluma, melyet 1694 és 1735 között vezettek, így rendkívül korai korszakot ölel fel.

A levéltár kiemelt figyelemmel tekint minden olyan családi irategyüttesre, amelyekkel egy korábban állományba vett családi iratanyagot ki lehet egészíteni. Ez a szempont is érvényesült a Szatmár megyei birtokokkal rendelkező Uray család levéltárának (jelzet: MNL OL P 693 – III. sorozat) 2008. évi gyarapításakor, melynek során hét Mohács előtti oklevél (jelzet: DL 108388–DL 108394) és 0,21 ifm terjedelmű újkori anyag került a levéltár birtokába. Mivel a török időkben a királyság központi szerveinek Budán őrzött iratanyagai nagyrészt megsemmisültek, a Mohács előtti időszakból származó iratok felbecsülhetetlen értékkel bírnak, gyűjtésük hiánypótló, és azt az Országos Levéltár kiemelt feladatának tekinti.

2009-ben értékes szerzemény volt egy az Apponyi családra vonatkozó 19–20. századi fénykép- és kiadványgyűjtemény, aminek legérdekesebb részei egy fényképalbum 166 darab fekete-fehér fotóval, döntően a Pressbaum Szent Szív (Bécs közelében) lánynevelő intézetből, továbbá 41 darab családi fotó az Apponyi és rokon Seherr-Thoss családról: közte Apponyi Antalt, Apponyi Geraldine későbbi albán királynét, Apponyi Terézt és más családtagokat ábrázoló felvételekkel. A gyűjteményt a Károlyi család ún. fóti levéltárába, a Károlyi család egyetemét érintő iratok IV. sorozatába helyeztük el (jelzete: MNL OL P 380 – IV. – 1–7. tétel).

Személyi iratanyag átvételére akkor kerül sor, ha a hagyatékozó országos jelentőségű, vagy valamilyen szempontból kiemelkedő személy volt. Nagyon sokszor egy-egy politikai esemény pontosabb megértése elképzelhetetlen lenne a személyi fondokban és hagyatékokban történő kutatás nélkül, de nélkülözhetetlen adatokat találhatnak az anyagban a jog-, hely- gazdaság- és társadalomtörténészek is. Mindezen szempontoknak megfelelt Gratz Gusztáv Adolf (Gölnicbánya, 1875. március 30. – Budapest, 1946. november 21.) német származású politikus, publicista, gazdasági szakember és történetíró 0,62 ifm terjedelmű iratanyaga, melyet a levéltár két részletben, 1998-ban és 2004-ben vásárolta meg. A hagyatékozó 1917-ben az Esterházy Móric vezette kormányban pénzügyminiszter, 1921-ben Teleki Pál első kormányában a külügyi tárca élén állt. 1924 és 1938 között a Magyarországi Németek Népművelődési Egyesületének elnöke, több ízben az országgyűlés tagja. Legitimista nézetei miatt összeütközésbe került Gömbös Gyulával. A második világháború utolsó éveiben részt vett annak a titkos bizottságnak a munkájában, amely a kormány megbízásából Bethlen István és Szegedy-Maszák Aladár irányításával békekonferenciára való titkos felkészülést szolgálta. Magyarország német megszállása után, 1944 áprilisában a Gestapo letartóztatta, majd számos magyar politikussal együtt a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. Az iratanyag családtörténeti dokumentumok, genealógiák, Gratz Gusztáv kéziratai és levelezése mellett tartalmazza lányának, Gratz Dórának Budapest ostroma idején írt naplóját is. Az iratanyag a P 2123 törzsszámon került elhelyezésre.

Pálmay József családtörténész hagyatékának genealógiai összeállításai, az általa összegyűjtött családtörténeti adatok és címerrajzok egy élet kutatómunkájának eredményei, eképpen rendkívül jelentősek. A levéltárban már meglévő Pálmay-hagyatékot 1999-ben, 2000-ben, 2005-ben és 2013-ban újabb megvásárolt anyagokkal sikerült kiegészíteni, amely által terjedelme 4,22 iratfolyóméterrel nőtt (összesen: 7,30 ifm). A családkutatók számára igazi kincsesbányául szolgáló iratanyag rendkívül kutatott, digitalizálása jelenleg folyamatban van. Jelzet: MNL OL P 836.  

2010-ben bukkant fel egy 1587-ben elkezdett, a 17. század közepéig vezetett kéziratos orvosi és receptes könyv, amelyet a Semmelweis Orvosi Egyetem a szükséges anyagi források híján nem tudott megvásárolni. Maradandó történeti értéke miatt a Magyar Országos Levéltár megvette. A könyvben olvasható bejegyzéseket több orvos írta, akik közül legalább egy a Habsburg-udvar orvosa lehetett, hiszen a leírt gyógymódoknál többször feltünteti, hogy Ferdinánd főhercegen vagy Rudolf császáron kipróbálták azt. A kúrák mellett korabeli gyógyfüvek, gyógyitalok, gyógylekvárok, roboráló szerek, kompótok és cukorkák leírásai is szerepelnek. A kötetet 2012 tavaszáig a nagyközönség is megtekinthette az Országos Levéltár kamarakiállításán („Egy puszta házban, üres kamrában” – Károlyi Sándorné és a kuruc világ). Jelzet: MNL OL R 393 – II. – No. 1.

Az 1848/1849-es forradalomra és szabadságharcra, valamint az ezt követő magyar emigrációra vonatkozó iratanyag is meglehetősen kevés. Miután történelmünk kiemelkedően fontos eseményéről van szó, a levéltár részéről a korszak jobb dokumentáltsága érdekében az ehhez kapcsolódó források gyűjtése alapvető és hiánypótló.

2013-ban sikerült megvásárolni a Hadügyminisztérium elsősorban pénzügyi témájú hivatalos leveleit a Kincstárnak és egyéb szerveknek. Az iratok főleg a hadianyag-utánpótlás és a főtisztek fizetésének tárgyában íródtak, de egyéb kincstári ügyekben is tájékozódhatunk belőlük. Az irategyüttes közel 100 darab dokumentumból áll, köztük Mészáros Lázár hadügyminiszter 13 darab aláírt levele, Szemere Bertalan belügyminiszter két aláírt levele, azoknak német fordításai, valamint részben magyar, részben német nyelvű hivatalos levelek, folyamodványok többek között Dietrich Frigyes, Török Bálint országgyűlési képviselő, Melczer Andor tábornok, hadügyi államtitkár, Móga János altábornagy, Baldacci Manó ezredes és Cetz János tábornok saját kezű írásával vagy aláírásával. Időkör: 1848. március–december. Jelzet: MNL OL R 51– III. sorozat.

A támogatásnak köszönhetően címereslevél-gyűjteményünk is értékes darabokkal gyarapodott. Az Országos Levéltár 2014-ben vásárolta meg Mária Terézia 1744. szeptember 12-én kelt nemesség- és címeradományozó oklevelét Stróbel János és családja részére, amely a világhírű szobrász, a kétszeres Kossuth-díjas Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) családjának nemesi oklevele. Jelzet: MNL OL R 64 – 1. tétel – No. 1077.