Urbáriumok és összeírások
Ismertető
Az „Urbaria et conscriptiones” (Urbáriumok és összeírások), a Magyar Országos Levéltár fondjai közül az egyik legismertebb. Az iratanyag 1527 és a 19. század közötti időszakban keletkezett urbáriumokból, úrbéri összeírásokból, birtok- és vagyonbecslésekből áll. Az urbáriumok a földesúr birtokát, mindenekelőtt az ott lakó és az úrral „úrbéres” kapcsolatban álló népeket, valamint a birtokból és a népektől befolyó jövedelmeket, hasznokat vették számba. Az összeírás ebben a vonatkozásban hasonló értelmű, alkalmanként szűkebb vagy tágabb jelentésű fogalom: lehet az úrbéres népek egyszerű felsorolása, lehet a népeké és az úrbéres jövedelmeké együtt, és lehet a birtok (vagy akár vár, végvár) teljes igényű összeírása is. Az urbáriumok helyenként a paraszti közösség jogi helyzetére is kitérnek. Emellett ismertetik a bíróválasztás rendjét, szabályozzák a parasztok egymás közötti adásvételi, zálogolási, csere- és örökösödési ügyeit, a bűnügyek és perek lefolytatásának módját, meghatározzák a jobbágyok kötöttségi állapotát. Szükség esetén szólnak a közösség és a földesúr jogi kapcsolatairól, a kegyúri jogról, a községbeli egyház viszonyairól, bizonyos vallású lakók beköltözési tilalmáról stb.
Eme irategyüttes a paraszti közösségek dokumentumai mellett számos olyan forrást őriz, amely a gazdaság-, társadalom-, hely-, család- és mentalitás-, sőt a politikatörténet kutatásához elengedhetetlen és fontos adalékokkal szolgál. (Pl. a Habsburg uralkodók által fizetett végvárak, vagy a Wesselényi-összeesküvést követő elkobzott birtokok összeírásait.) Gazdaság- és társadalomtörténeti, valamint helytörténeti szempontból tehát igen fontos, terjedelmes forrásanyag, amely gyűjtemény formájában különböző családi, szerzetesrendi, hivatali, stb. levéltárakból kiemelt és ide helyezett összeírásokat tartalmaz. A kamara a kincstári birtokokról saját tisztviselőivel készíttetett összeírásokat eredetileg szintén itt gyűjtötte össze. A kihalás vagy jószágvesztés miatt kincstári tulajdonba került birtokokkal a kamara azok régebbi urbáriumait is átvette. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1963-tól Wellmann Imre akkori főigazgató-helyettes kezdeményezésére elkezdte az iratanyag feldolgozását, és számítógépes adatbázis kialakítását. A feldolgozás és annak revíziója 1993-ra lezárult.
Közgyűjteményi portál